2013

5 nap, Regenerálódunk

Mint hős házigazdák, a buli után a tanyán aludtunk, a gyerekek, s én könnyen ébredtünk, de Gabi... hát, rá egy kicsit erősebben hatott az ágy vonzása. 

Valamikor úgy dél tájban felébredt, s azt mondta nekem, hogy "Dani, lehet, hogy a tiéd lesz a tanya".

4. Nap, Esztena, sajtgyűjtés, bálázás és.... BULI!!!

Ezen a napon mentünk ki az állatok nyári szálláshelyére, az esztenára. Elég sok minden volt betervezve erre a napra, úgyhogy 5-kor keltünk (én a biztonság kedvéért 4:45-kor, hogy ha kell, egy vészhelyzeti gyors szundi még beleférjen), bepattantunk a kocsiba, s robogtunk is a gyimesi havasok felé. 

 

Visszaszámlálás indul…

Másnap egész nap Tibivel kocsikáztunk, felkerestünk egy borvíz forrást is. (kép) A gyönyörű táj ellenére a hangulat kicsit melankolikus volt, mert tudtam, este indul a vonatunk vissza, Magyarországra.

Irány a nagy havasok…

Lám eljött ez a nap is. Felpakoltunk és elindultunk. Errefelé jellemző, hogy mindenkinek terepjárója van amikkel könnyebben lehet közlekedni itt a hegyes vidéken. Velünk tartott Csabi és Levente felesége is, valamint Levente kisfia.

Ki éjjel legény…

Még inni sincs időm…

Southfork is ide jár tanulni…

A reggeli felkelés meglepően jól sikerült. A fejés rendben lezajlott, majd ezután végre megkóstolhattam reggelire életem első puliszkáját. Rengeteg könyvet olvastam, ahol az erdélyi pásztorok életéről volt szó. Nekik egy alapétel a puliszka. És most a tányéromon vigyorgott, majd életre szóló barátságot kötöttünk.

Beindul az élet…

Szerencsére reggel nem kellett „korán” kelni (8 óra, ami helyi idő szerint 7) és sikerült kipihenni magam előre is. (és a celebek által sűrűn emlegetett jetlag-et is sikeresen kihevertem; ennyi médiaszemélyiség között már-már én is annak érzem magam így feljogosítva magam ilyen közhelyek puffogtatására).

A kezdetek…

Mivel is kezdjem a blogomat? Stílusosan, egy verssel:


Reményik Sándor: Atlantisz harangoz 


Mint Atlantisz, a régelsüllyedt ország,
Halljátok? Erdély harangoz a mélyben.
Elmerült székely faluk hangja szól
Halkan, halkan a tengerfenéken.
Magyar hajósok, hallgatózzatok,
Ha jártok ottfenn förgeteges éjben:
Erdély harangoz, harangoz a mélyben.

3. Nap, Szénaforgatás a Fehér Népekkel

Ez a nap is kímélően kezdődött, Gabinak dolga volt a Közbirtokosságon (pályázatok ellenőrzése), s ebben nemigen tudtam volna hasznára lenni, úgyhogy békés reggeli. Visszautasítottam a reggeli pálinkát, remélem, hogy nem bántottam meg ezzel senkit... legalábbis nem nagyon.

2. Nap, Kaszálunk!

Ma reggel a tegnapinál jóval korábban, már 6 órakor keltem, s szántam egy kis időt a blog vázlatának bővítésére. Marika a kedvenc reggelimet, szalonnás – kolbászos rántottát készített nekem, ami előtt persze most sem maradhatott el a kupica pálinka. Itten jóféle pálinka van ám, Szatmári Szilva, aztán ebből csak kupicával adnak, nem decivel… amiért roppant hálás vagyok.

1. Nap, Felpakolás a tanyára

Az első nap egy kicsit lassan indult, az előző napi tivornyázás után Gabi azt mondta, hogy elég fél 9 környékén felkelni, s utána indulni. Neki hamarabb akadt dolga,fél 9 környékén itt már mindenki végzi a maga feladatát, majd utána jönnek reggelizni.

0. Nap, Az érkezés

A vonat kb. reggel fél nyolcra érkezett meg a csíkszeredai állomásra, ahol már vártak minket a gazdák, velük együtt megjelent néhány fotós a helyi sajtótól. Bemutatkoztunk egymásnak, név alapján hamar megtaláltuk, hogy mely kalandor melyik fogadó gazdához kerül. Haschi András köszöntött bennünket, majd indultunk is a szállásra, ki – ki a maga gazdájával együtt.

A kaland kezdete

Eljött hát a várva várt nap és számomra is kezdetét vette vidéki kalandozásom.

2013.07.22. tik-tak-tik-tak


4.30 jó reggelt (ez kinek jó???)
4.50 tehénfejés indul (négyesével)
5.15 két 125 literes tartály megtöltése
5.45 vályu rendezése, hogy legyen mit enni a marháknak
6.00 idősebb borjak megkapják az őrölt lisztet
6.15 vályu ismételt rendezése
6.25 indul a furgon a tejautomatákhoz a friss tejjel
6.40 közepes borjak itatása frissen fejt tejjel

2013.07.20. – Kalandra fel!


Nekem nem ez az első kalandom az idei nyáron, s talán nem is az utolsó.

Amikről a bejegyzéseim eddig nem szóltak - a Vidék Kaland 2.0 után

Kettő kaland alatt, három különböző fiatal gazdálkodó mindennapjainak megismerése után, nagyon sok tapasztalattal és élménnyel lettem gazdagabb. Sok-sok tanulsággal járt számomra mindegyik nap, és rengeteget tanultam. Sokat kaptam emberségből, szeretetből. Köszönet ezért az AGRYA-nak és a befogadó gazdáknak. Nem lenne azonban őszinte minden sorom, ha néhány olyan dologról nem írnék, amelyek az eddigi bejegyzésekből kimaradtak. Mindnek megvan a maga tanulsága.