Első napi kalandok

Nyomtatóbarát változat

Vasárnap délután érkeztem Hejőbábára, és fogadó gazdám, Laci rögtön ki is vitt a kertészetbe körülnézni. Végigsétáltunk a földön, megmutatta miket termelnek, és megállapítottuk, hogy lesz munka a héten rendesen. Érik a paradicsom, paprika, a sokféle dinnye.. Utána késő este elvitt a szállásomra Tiszaújvárosba, és megbeszéltük, hogy másnap reggel 7-re jön értem…
Hétfő reggel 7-kor Laci már várt a szálló előtt, és elindultunk a kertészetbe. 2 órán keresztül szedtem a napszámos lányokkal a sárgadinnyét (itt muszáj megjegyeznem, hogy világéletemben utáltam a sárgadinnyét, de ma az esti műszak után Laci apósa megkóstoltatott velem egy zöldbélűt, és imádom!). Aztán következett a paradicsomszedés, és a nap folyamán még sikerült belekóstolni a paprika és uborkaszedés rejtelmeibe is. Egész este azon gondolkodtam, hogy a paradicsom- vagy az uborkaszedés-e a nagyobb szívás. De hosszas tanakodás után a paradicsomra szavazok. Az uborka "csak" szőrös, ami kicsinálja az ember kezét (viszont kesztyűvel lehet ellene védekezni), míg a paradicsomból rengeteg van, és abból a dzsindzsásból kiszedegetni a ládába az éretteket...
Végül messze alulmaradtam a többiektől, de azért még így se én voltam, aki a legkevesebbet szedte :) Volt egy diáklány Miskolcról, akinek ez volt az első napszáma, és óránként 1 láda paradicsomot szedett (én olyan 2-3-t), míg a nagyon menők simán megszednek 6-7-t.
Már az első nap rengeteg pozitívumot adott. Bár azt hozzátenném, hogy délelőtt még balettoztam a földeken, hogy minél kevésbé legyek mocskos, aztán egy idő után feladtam. Eszméletlen mennyi koszt összeszed az ember, de jó túllépni a határainkon, és belekóstolni valami újba. Sok embert elküldenék a földekre, h jobban értékelje utána az életét. Reggel összepacsiztam napszámosokkal, és jólesett, hogy akármennyire is csodabogárnak tartanak, hogy ingyen és just for fun dolgozom velük, mégis mindenüket rögtön megosztották velem. Egyedül az volt kicsit zavaró, hogy folyton arról érdeklődtek, mennyit keresek, de hát ezt a kérdést ügyesen elütöttem :) Reggel "hány éves a Kriszta?" játékot játszottak, és a legmókásabb az volt, h 22 és 35 közé helyeztek el, de végül egyikük sem találta el a pontos számot :) Majd jött a teljes megrökönyödés, hogy nincs gyerekem, és amikor kiderült, h férjem se, akkor aztán volt nagy meglepődés. Ők majd mindannyian 16 körül kezdték a gyereknevelést, ami meg nekem fura ugye.. De aztán egészen jól megvitatták egymás közt, h vajon melyik a jobb megoldás, vicces volt hallgatni a szópárbajt :)
Délben Laci elvitt a családjához, és tökjót dumáltam a feleségével meg az anyósával. Van egy pici lányuk, még csak 5 hetes, és Laci anyukája főz rájuk egyelőre. Mázlisták, mert nagyon jól főz.
Délután jött Kari bá, aki a tiszaújvárosi piacon árul, vele dinnyét rakodtunk az utánfutóra. Az se volt egyszerű, de a munkások már elmentek, így maradtam én, aki dobálhatta a 10 kilós darabokat a platóra. Napközben volt vagy 40 fok, lassan már én is cigányosodom, annyira barna vagyok. De a csajok közölték, h holnap bikiniben kell toljam, hogy valami "hasznom" is legyen ebből az 1 hétből, és barnuljak le mindenhol :) Nem értik ők, h nekem már az ottlét, a velük való beszélgetések, a leszedett zöldségek is nagy élmény, és mennyire sokat ad nekem ez az egész minden téren.
Este még Béla, az após gondolatait is meghallgattam a paradicsom termesztésről, meg a gazkaszálásról, aztán jött Laci, és hazahozott. Kemény első nap volt, de élveztem minden percét. Annyira más mint az iroda, és jólesett, hogy mozoghattam egész nap.