július 2011

Kalandozások a Dél-Alföldön és az időben

Ha belegondolok nekem ez a kaland nem csak térbeli, hanem egyfajta időbeli utazást is jelentett. Hiszen Szentesen még mindig működik tész,

Zöld-csíkos medicinlabdákkal álmodom

0. nap

Szolnokig esett. Onnan viszont bárányfelhőkkel csipkézett ég alatt utaztam a dinnyeföldek és marhakarámok felé. Egészen Lőkösházáig. Szelíd dinnyeszedő kívánhat-e többet? Hogy a Lőkösháza-Kunágota transzfert hasznosan töltsem, a logisztikailag legideálisabb lokált, a Bakter sörözőt választottam, szerencsés Békésbe érkezésemet hogy elégedett kisfröccsel nyugtázzam. Ahogy közeledni láttam a barnás Ikarust, mely majd Kunágotáig repít, felhajtottam az utolsó kortyot, istenhozzádot mondtam a pultba és vadiúj gumicsizmám számára is méltó kilátást biztosítva, elhelyezkedtem a gyéren szállító járaton. Közelemben ülő útitársammal megosztottam a tervem: dinnyeszedés Süli Ernőéknél és szarvasmarha-tapasztalatok a Kása-farmon. Megnyugtatott, jó kezekbe kerülök. Rendezett, tiszta, geometrikus falvakon robogtunk át, mintha csak vonalzóval mérték volna a derékszögeket. Vendéglátóm a végállomásnál várt rám, és dombegyházi szállásomig szállított. Álmomban sem gondoltam, hogy egyedül fogok lakni egy egész panziót, pedig pontosan ez történt. Kása Karolina ugyanis, a Kása-farm ifjú tulajdonosnője egy vendégházat is üzemeltet, ahol számomra a Kaland alatt szállást is biztosított. Sej élet, dinnyész élet…


Első idők

Késő délután hajtottam be a gazdaság kapuján. Első utam a recepcióra vezetett, hiszen itt panzió is működik. Nem kellett sokat keresnem, itt megtaláltam leendő gazdánkat, akinek energikussága -ezt később még sokszor tapasztaltuk- kulcsszerepet játszik a gazdaság életében.

6 nap tanyán

A mi kalandunk pár napja végetért. Nem egészen 6 napot töltöttünk a Gilicze család vendégségében, a Hódmezővásárhely határában található tanyájukon. Élményeinket igyekszünk a „blog” műfaji szabályait tiszteletben tartva megosztani, ami előrevetíti, hogy elkerülhetetlenül ki fognak maradni momentumok. Hogy ne legyen olvashatatlanul hosszú egy bejegyzés, ezért a magam részéről kettő vagy három rövidebbet tervezek írni. Dénesnek pedig saját munkája lesz.

A Duna TV Gazdakör műsorában

Csütörtöki napunkon forgatott nálunk a Duna TV

 

http://www.dunatv.hu/musor/videotar?vid=707727&pid=341332

Marhajó dinnyeföld

 


2011. július 10. vasárnap – „Hello, itt vagyok!”

Az esti órákban érkeztem meg Dombegyházra, ahol már várt rám vendéglátóm, Süli Ernő, aki a másik vendéglátómhoz, Kása Karolinához kísért. Rövid bemutatkozás után abban maradtunk, hogy a hétfői, és keddi napot a Kása-család tehenészetén töltöm, szerdától pedig irány a dinnyeföld Kunágotán.

Szentesen, paprikás hangulatban

Hello mindenki!
Vasárnap érkeztem meg Szentesre, Bakó Dánielhez, aki paprikatermeléssel foglalkozik. Elég komoly szinten és technológiával. Már tegnap annyi infóval látott el, hogy most úgy érzem, h már egy hete itt vagyok, olyan sok új dolgot hallottam és láttam.

5 nap a Gilicze Tanyán

Születésünk óta Budapest belvárosában élünk, és egyetemistaként így nyáron nem a munka az első számú tevékenységünk! Ez abból is látszik, hogy már több, mint 2 hete hazaérkeztünk a hódmezővásárhelyi kalandunkból, csak most számolunk be!

Vidék? Kaland! Kalandozás a barackosban (egy hét L. Simon László gazdaságában)

I. nap: Ne rázd a fát! Feszülő izmok és csöpögő izzadtság

 

Misztikum és tisztánlátás (bemelegítés)

Lengyelországi kaland

Már ideje volt egy blog-indító írást összeszerkesztenem nekem is, úgyhogy most belevágok. Nekem annyival könnyebb a helyzetem, hogy kalandorkodásom nem a beígért 50 fokos üvegházban kezdődött (ami késik nem múlik ;), hanem egy Lengyelországi tanulmányúttal.