Szentesen és környékén a termálvizet csak az 1960-as években fedezték fel, mintegy véletlenül, mert eredetileg olajat keresve végeztek fúrásokat a területen. De végül olaj helyett termálvíz jött a felszínre, és kiderült, hogy a környék nagyon jó adottságú vízbázis, gazdag termál- és gyógyvíz lelőhellyel rendelkezik.
Először a termálvizet gyógyászati célra kezdték felhasználni, fürdőket létesítettek, majd fokozatosan terjedt át az élet más területeire is: a közintézmények és lakások fűtésén át a mezőgazdasági felhasználásig. Manapság a városi kórház, a könyvtár, az iskola, a polgármesteri hivatal és több mint 3000 lakás egész éves fűtését biztosítják a termálvíz segítségével.
A termálvíz mezőgazdasági célú hasznosítása a 80-as években kezdődött, akkor kezdtek több helyen kutakat fúrni, hogy a megépülő fóliasátrak fűtését a kutak segítségével kinyert termálvízzel biztosítsák. Ezek a kutak kb. 2000 m mélységből 70-90˚-os vizet hoznak a felszínre, nagy többségük pozitív kút (különösebb ráhatás nélkül, a föld belsejében lévő nyomás miatt önmagától is a felszínre jut a víz). Eredetileg ezeket a kutakat 30-40 évnyi élettartamra tervezték, de megfelelő karbantartás mellett ennél jóval tovább, akár 80 évig is megfelelően tudnak működni. Mivel nem egész évben termelik ki a kútból a vizet (fűteni csak télen kell), így a kútnak van ideje regenerálódni, a vízkészletnek újra töltődni.
Szentes környékén az Árpád Agrár Zrt. rendelkezik a legtöbb (20 db) kúttal. Ez a vállalat fogja össze a környék növénytermelőit, 36 hektáron üvegházi hajtatással, 4700 hektáron szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozik, továbbá palántanevelő, gabonaszárító, szárnyas keltető üzemmel és egy tehenészeti teleppel is rendelkezik. Ezek mind-mind kapcsolódnak a termálvízhez: ezzel lehet gazdaságosan kifűteni a nagy belterű üvegházakat, üzemeket. Mivel a földből felszínre jövő víz kb. 80˚-os, így azt több lépcsőben is lehet hasznosítani, míg annyira lehűl (30˚ alá), hogy visszaengedhető legyen a természetbe. A termálvizet szigetelt csőhálózat segítségével szállítják a felhasználási helyig és több száz m3-es puffer tartályokkal rendelkező hőközpontokban szabályozzák a kijuttatását olyan számítógépes rendszer segítségével, ami figyelembe veszi a külső hőmérsékletet és az aktuális időjárási adatokat is. Alacsonyabb hőmérsékletű fűtést igénylő esetben a visszatérő hűlt vizet pedig vissza tudják forgatni a kimenő vízhez, így víztakarékosan, csökkentett vízigénnyel üzemeltethető a rendszer.
Hasznosítani lehet a szekunder vizet is, ami már egy korábbi felhasználási fázison keresztül ment, de a megmaradt hőfoka miatt még alkalmas további fűtésre is. Korábban Daniék is ilyen szekunder vizet használtak a fóliasátraik fűtésére, de mivel ez nem biztosította a kellő meleget, így PB gázzal segítettek rá a rendszerre. 2012-ben viszont a gáz ára megduplázódott, így új megoldást kellett találni a kiegészítő fűtés megoldására: hatalmas fejlesztésként saját kút fúrásába kezdtek. A hosszan tartó engedélyeztetési és használatba vételi eljárás idén zárult, így már a következő fűtési szezonnak a saját kitermelésű termálvízzel láthatnak neki. A kutat nagyon jó helyen fúrták, mert alapesetben 600 liter a percenkénti vízhozama (pozitív kút), de szükség esetén szivattyús rásegítéssel a 900 litert is el lehet érni vele. Kevesebb vízigénykor pedig az automatika visszafogja a kitermelt víz mennyiségét. Ez a beruházás nagyban hozzájárult a kertészetük gazdaságosságának fokozásához, amit az Európai Parlament is elismert a legfenntarthatóbb vállalkozásnak járó díj odaítélésével.
Felmerülhet a kérdés, hogy mi lesz a kitermelt termálvízzel, hova kerül, miután hasznosították. 2011-ig a jogszabály szigorúan előírta az energetikai célra felhasznált termálvíz föld alá történő visszasajtolásának kötelezettségét, ami ezen az alföldi területen nagyon sok plusz költséggel lett volna csak megvalósítható, mivel rossz a talaj vízmegtartó képessége. Túl mélyre kellett volna lefúrni, hogy a víz lent is maradjon és az rengeteg plusz energiát használ fel, gazdaságosnak pedig egyáltalán nem mondható. Végül megváltoztak a jogi szabályozások, közeledve az EU-s normákhoz, így lehetővé vált az elhasznált, 30˚ alá hűlt termálvíz természetbe történő visszaengedése, felszíni tárolása. A visszaengedett vizet egy hűtőtóban gyűjtik össze, ami pedig olyan természetes és védett vízi életközösségeknek teremt otthont, amelyről azt gondolták, hogy már régen eltűntek a környékről.
Szentesen egyébként nem csak a termálvizet, mint természetes megújuló energiaforrást használják, hanem például a napfényből kinyert energiával a termál kutak működését is biztosítják. Nagyon kis okosan kitalált rendszer ez.
