Kedd! Ma is a Nap előtt kicsivel kelünk és a fóliáknál várjuk be. Mivel a paprika-szedési időszakba csöppentem- a feladat ugyanaz lesz: gurulnak az üres rekeszek a kocsikkal együtt és mindet teli kell szedni... kezdek ráérezni a technikájára, hogyan, milyen mozdulattal válik meg a szárától könnyebben. Mintha gyorsulna a tempóm kicsit. Az idő már kora reggel is kellemes, a reggeli után már a sátorban 30 fok fölött van, kicsivel később már 40-45 fok és borzasztó nagy páratartalom. Mindenkiről csöpög a víz... eszembe jut a Bikram-jóga, ahová itthon szoktam járni (és még fizetni is) hasonló élményért :) Elmesélem a lányoknak is, de nem nagyon értik a dolgot...
Hát...
Ilyen kánikulában 11-nél tovább képtelenség megmaradni a sátorban- legkésőbb addig lehet dolgozni, mindenki a másikat bíztatja, hogy mindjárt lehet menni be válogatni.
Az egyik kis pihenőben jön Dani az édesapjával- egy új dolgot kipróbálni- levágnak pár növényt egészen a tövénél, úgy húzzák le a kötélről (ha jól van felkötözve, akkor szépen kisiklik bogózás nélkül). Az ültetőkockában a meglévő szárkezdemény mellé egy speciális ültetőeszközzel lukat fúrnak az új palántának- kísérlet lesz ez is: nyár végi, ősz eleji másodültetés. Kíváncsi vagyok az eredményekre!
11-kor vége a szedésnek- 200-300 (egyenként kb 15kg) rekesz telik meg ebben az időszakban naponta- ezeket a rekeszeket viszi a kis furgon a feldolgozó helyiségbe- ahol megkezdődik a válogatás- méret, szín, forma, épség alapján. A válogatást nagyban könnyíti a modern válogatógép is- ami méret szerint sorolja be az egyes darabokat. Jut bőven a lecsós rekeszekbe, de telik szépen a szép, válogatott fehérpaprika is az 5kg-s kiszerelésű "Délkertész"-es dobozokba. Aztán jön a cimkézés, esetleg fóliázás és megy a raklapra, majd az utánfutóra és utána a TÉSZ-be, a Délalföldi Kertészet Termelői és Értékesítési Szövetkezetébe.
Munka közben beszélgetek Edittel (László felesége), aki a napi fóliás munkának (is) egyik legfőbb motorja- minden nap szinte együtt dolgozik a lányokkal és igen szépen kiveszi a részét a teljesítményből. Szemmel láthatóan ez az élete, szereti, amit csinál és megtesz mindent a jó eredményekért, de mégse görcsösen, hanem lelkesen, jókedvvel. Ez jellemző amúgy az egész családra. Akármilyen fáradtak, mindig megy a hahotázás valamin... Szóval beszélgetek Edittel és hallgatom a munkatársak beszélgetéseit is és egyre nő bennem a tisztelet. Ezek az emberek egytől egyig nagyon keményen és nagyon sokat dolgoznak, (többen gyerekkoruktól kezdve) pihenő, wellness nem igazán van, de van összetartás, sokat beszélgetnek, megosztják egymással a bajaikat, összejárnak, segítik egymást, ahogy lehet és igyekeznek ők is jókedvűek maradni...
Ebéd után Dani és Jancsi elvisznek Szarvasra, HAKI-t nézni. A Halászati és Öntözési Kutatóintézet több szempontból is nagyon érdekes. Már jóideje foglalkoztatja Dani fantáziáját is, hogy hogyan lehetne a zöldségtermesztést összehozni a halakkal... Természetesen a közös pont itt is a termálvíz. Kakuk Csaba vár minket és egy kis vízi kalanddal is készülnek. Bemutatja a medencéket, kapok védőruhát és az egyes medencékben növekedő különböző fajtájú halakat mérlegeljük- ehhez előbb ki kell halásszak pár egyedet mindegyikből, aztán megszámoljuk és mérlegre tesszük őket. Ha tudom, hogy az utolsóként sorra kerülő két ponty a szerdai vacsoránk asztalán köt ki, akkor valószínűleg kisebb lelkesedéssel állok a feladat elé...
Amúgy egyik ámulatból esünk a másikba. Ki hitte volna, hogy Szarvason (egyáltalán az országban!) van egy ilyen Európa-, sőt világhírű és színvonalú kutatóintézet, melynek hihetetlen méretű génbank-állománya van, közel egymilliárdos high-tech laborja, nagy koponyái és éppen egy 300 m Ft-os Eu-s pályázati fejlesztés zajlik x hektáron 64 tervezett halastóval?!
Vizekről és termesztésről szóba kerül a rízstermesztés is és mivel kitör belőlem, hogy Magyarországon rízsföldet még sose láttam, máris felajánlják, hogy megmutatják a közeli rízsföldeket. Persze újabb "idegenvezetéssel" együtt.
Jó későn a délutánban búcsúzkodunk -a két ajándék (időközben megpucolt) ponttyal a szatyorban,- Csabától, jön Jancsi meglepetése- leparkol az egyik szarvasi cukinál és fagyizunk egyet zárásképp a sok kaland után :)
Hazafelé nagyon jó hangulatban hallgatom Nagygál Jancsi meséit a kunhalmokról- melyik a legnagyobb, hová és hogyan emelhették, milyen rétegekre bukkantak, mire használták és mikori keletkezésűek lehettek... elhatároztam, hogy otthon ezeknek is utána nézek...
És míg el nem felejtem- augusztus eleje: Szarvasi horgász- és halasnapok! :) http://www.szarvasihalasnap.hu/
