Az AGRYA – Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége 2012. február 24-én egy országos konferenciát szervezett a magyar fiatal gazdák számára , hogy megismerjék az aktuális agrárpolitikai törekvéseket, támogatási trendeket, a mezőgazdasági technika újításait, pénzügyi és adózási ismereteket szerezzen.
Az első előadást Czerván György tartotta. Az agrárgazdaságért felelős államtitkár hangsúlyozta, a vidék talpra állításához rengeteg energiára, lendületre, kezdeményező készségre, leleményre van szükség és persze gondos felkészülésre, taktikára.
Ezt a Vidékfejlesztési Minisztérium a Darányi Ignác tervben rögzítette, fejtette ki Czerván György, mivel a tárca elkötelezett a fiatalok mellett, hiszen a vidék és a fiatal gazdák jövője elválaszthatatlan egymástól. A Darányi Ignác terv nem más, mint a társadalmi vitát követően véglegesített nemzeti vidék stratégia végrehajtási keretprogramja, hangsúlyozta, mivel megvalósításához nemzeti és uniós források egyaránt rendelkezésre állnak. 2013-ig ez mintegy 300 milliárd forintot jelent.
A minisztérium által kidolgozott Nemzeti Vidék Stratégia 2020 (NVS) integrált vidékfejlesztési program, amely négy átfogó területen, az agrárgazdaságban, a vidékpolitikában, az élelmiszer-gazdaságban, valamint a környezetvédelemben határoz meg tennivalókat. Az NVS célja, hogy Magyarországon úgy állítsanak elő értékes, egészséges, biztonságos és génmódosított organizmusoktól mentes élelmiszereket, hogy közben védjük az ország természeti erőforrásait, a talajokat, az ivóvíz-bázisokat, az élővilágot, a tájat és benne az embert közösségeivel, kultúrájával. Emellett kiemelt feladat a vidéki munkahelyek gyarapítása és a foglalkoztatottság növelése, hangsúlyozta Czerván György.
Ehhez öt pillérre épít: a fejlesztések során a a környezetei és társadalmi költségekkel és haszonnal is számolni kell, a második alapelv a közösségi hasznosulás és méltányos elosztás, a harmadik a rendszer szemléletű megközelítés, a negyedik a helyi gazdaság és a hálózati együttműködés összehangolása, az ötdök pedig a helyi közösségek részvétele.
Az államtitkár az Európai Unói Közös Agrárpolitikájának (KAP) reformját is áttekintette, amellyel kapcsolatban kijelentte: a magyar álláspont, hogy maradjon meg és ne csökkenjen az agrártámogatások mértéke, továbbá, hogy a közös agrárpolitika kiemelten kezelje a kistermelőket és a fiatal gazdákat. Utóbbiakkal kapcsolatban megjegyezte: a kormány célja, hogy 40 év alatt minden gazdálkodó kaphasson a fiataloknak szánt támogatásból, és ne csak 25 hektárig.
Részletesebben Papp Gergely, az Agrárgazdasági Kutató Intézet munkatársa beszélt a KAP-ról, amelyről rövid történeti áttekintést is adott. Kiemelte, hogy míg a kezdetekkor a stabil, magas (a világpiaci árakat meghaladó) belső árakkal jellemezhető szabad belső piac volt a cél, az 1990-es évektől ez a helyzet alapvetően megváltozott. Azóta fokozatos, gyakran csak óvatos lépéseket tevő, de folyamatos reformfolyamat zajlik, amely új célokat és változó hangsúlyokat hozott. Mivel az európai mezőgazdaság alapvetően nem csak áruk minél nagyobb profit melletti előállítására koncentrál, amit a birtokszerkezet is tükröz. A más országokra jellemző nagybirtok helyett a kontinensünkön a legtöbb gazdaság kisméretű, többnyire családi tulajdonú. Más funkcióik is vannak amellett, hogy a lehető legolcsóbban élelmiszert ontsanak: segítenek fenntartani a vidéki tájat és környezetet, olyan közjavakat állít elő, amelyekből mindenkinek haszna van – ebből következően pedig indokolt, hogy ezek fenntartásáért közös anyagi áldozatot is hozzanak. Emiatt egyre fontosabbá vált a KAP támogatási rendszerében ezeknek a nem feltétlenül a mezőgazdaságot támogató szolgáltatásoknak, így a környezetédelemnek és a vidékfejlesztésnek a támogatása.
Többek között éppen ezeket igyekszik szolgálni a 2007-ben önállóvá vált Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA), amelyről Búsi Lajos beszélt részletesen.
A vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkár bemutatta az EMVA négy tengelyét. Az első a mezőgazdaság, élelmiszerfeldolgozás és erdészet versenyképességének javítását tűzi ki célul. Erre az Európai Unió hétéves, 2007-2013 közti költségvetési időszakában több mint 45 százaléka jut a támogatások összegéből, ami összesen csaknem 2,4 milliárd eurót jelent. Emellett azonban a kiadások nagyobbik fele mást szolgál, mint az agrárium: az EMVA költségvetésének majdnem harmadát, 1,7 milliárd eurót a környezet és vidék állapotának javítása szánták a 2007-2013 közti időszakban. A harmadik tengely 13 százalékkal részesült a támogatásokból: az életminőség javítására a vidéki területeken, valamint és a diverzifikáció ösztönzésére nagyjából 700 millió eurót biztosított az Európai Unió. A helyi kezdeményezéseket, vidékfejlesztő közösségeket támogató LEADER programra öt százalék, 270 millió euró jutott.
Hazánk éppen ezt a tengelyt használta ki a legrosszabbul: a félidei értékelés alapján csak 15 százalékát kötötték le a rendelkezésre álló forrásoknak. Összességében ez az arány – forint árfolyamtól függően – 70-75 százalék volt 2010 közepén. Különösen a II. tengely mentén teljesített jól hazánk: a kötelezettségvállalások és a kérelmek itt már meg is haladták eddigre a rendelkezésre álló összeget.
Búsi Lajos a 2012-es tervekről is beszélt. Elmondta, hogy fiatal gazdák számára induló támogatást nyújtanak. Ennek célja, hogy mezőgazdasági tevékenység megkezdéséhez jövedelempótló jelleggel, költségek fedezetére vagy fejlesztési célra támogatást biztosítsanak. 18 és 40 év közötti agrárszakembereknek, akik első alkalommal kezdenek gazdálkodni mezőgazdasági üzem vezetőjeként. A támogatás összege és mértéke a gazdaságnak a kötelező működtetési időszak negyedik évére vállalt üzemméretét alapul véve 20.000-40.000 euró. Erre 4 millárd forintos keretet terveznek, amely az első félévtől válik elérhetővé. A fiatal gazdáknak kedvez a tárca a mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatásával is: ezzel a legalább 55 éves gazdáknak nyújtanak jövedelempótló támogatást, ha cserébe felhagynak a gazdálkodással, teret engedve a fiataloknak – birtokukat maximum 40 éves, képzett gazdák vehetik ugyanis át.
A tárca emellett a GAZDANET programmal az informatikai fejlesztéseket igyekezne elősegíteni, a fiatal erdők telepítését támogatná, valamint mezőgazdasági termékek értéknöveléséhez nyújtana támogatásokat. Ösztönözné a turisztikai tevékenységeket és a diverzifikációt, mikrovállalkozások létrehozását és fejlesztését. A vidékről a falumegújítás- és fejlesztés, valamint a vidéki örökség megőrzésének támogatásával gondoskodna, és a LEADER közösségek számára is két jogcímet nyitna.
Ezt követően a fiatal gazda támogatás intézkedés végrehajtásának és ellenőrzésének tapasztalatairól beszélt Lelkes Miklós, a Mezőgazdaásgi és Vidékfejlesztési Hatóság főosztályvezetője. Többek között elmondta, hogy a véletlenszerű, a támogatottak 10 százalékát véletlenszerűen és kockázatelemzés alapján választották ki ellenőrzésre, náluk a szakmai szempontokat, az üzleti és
pénzuügyi terveket nézték át, az árbevételt ugyanakkor csak a negyedik évtől ellenőrizték.
A vizsgálatok harmadánál valamilyen hibát találtak. Az általános kép ugyan Lelkes Miklós szerint pozitív, a kedvezményezettek többsége komolyan vette vállalásait, de az ellenőrzött ügyfelek közül arányaiban sok el sem kezdte a tényleges működést, a nem megfelelések többsége a vállalt üzemmérettől való elmaradásból ered,
és jelentős számú a kommunikációs eszközök megvalósításának elmaradása.
Weisz Miklós, az AGRYA társelnöke a generációváltáshoz kapcsolódó AGRYA kutatást mutatta be, mely egy kérdőíves felméréssel indult. Az eredmények szerint a megkérdezettek közel 70 százaléka szerint átlagos életszínvonalat tudnak biztosítani maguknak, negyedük szerint viszont csak a létminimumhoz elég. A válaszok függtek az iskolázottságtól is: míg a középfokon végzettek majdnem fele szerint épp el tudják tartani magukat, felsőfokú végzettségű társaiknak csak 18 százaléka nyilatkozta ezt. Optimizmusban azonban nem volt hiány: a megkérdezettek elsöprő többsége, 93 százaléka tervezi, hogy a következő öt évben bővíti gazdaságát. Míg 24 év alatt “csak” négyötödük mondta ezt, 24 és 29 év között mindenki, hogy aztán korcsoportonként fokozatosan lankadjon a beruházási kedv. Kétharmaduk ha tehetné, akkor is maradna a mezőgazdaság mellett egyharmaduk viszont inkább elhagyná a pályát a tapasztalatai alapján.
Az OTP Bank Agrár Ügyfélkapcsolati Főosztályának igazgatója, Szabó István a családi gazdák számára elérhető finanszírozási lehetőségeket és a Darányi Ingnác Tervet mutatta be.
Utóbbival kapcsolatban megjegyezte: olyan elképzelésről van szó, amely integrált vidékfejlesztési politikát tőz ki célul, a családi gazdaságok fejlesztésének ad elsőbbséget, a monokultúrás tömegtermelés helyett pedig a minőségi mezıgazdaságot, környezet- és
tájgazdálkodást részesíti előnyben. A tervtől új, ésszerű jogszabályi környezetet, hatékony, ügyfélbarát támogatási rendszert, szemléletformálási, képzési programok és akciók indítását várta.
Szabó István emellett kiemelte a magyar mezőgazdaság fontos szerepét, amely a bruttó nemzeti össztermék (GDP) öt százalékát adja, ez pedig már önmagában kétszerese az EU-átlagnak, az “agrobusiness”-é ráadásul 15-20 százalék. Hazánk a termőterületek arányában is kiemelkedő, harmadik helyen áll az Európai Unióban.
A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet tevékenységéről maga Sebestyén Róbert elnök számolt be. Ugyan számos szempont – így a bevétel növelése – is a szervezet célja, Sebestyén Róbert első helyen a a nemzeti érdekek érvényesítését emelte ki a Nemzeti Földalappal
való gazdálkodásban. A rájuk bízott vagyont leginkább haszonbérletbe adnák.
Maguk a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársai adtak elő az adószabályokról. Lepsényi Mária az egyéni vállalkozókra és őstermelőkre vonatkozó szabályokat mondta el a 2012. évi változások tükrében. Jurányi Benedekné a járulékfizetésről beszélt, míg Tóth Orsolya az álátalános forgalmi adóról.
A konferencia másnapján workshopon vehettek részt a fiatal gazdák, ahol a vitaindító előadásokat követően, már kötetlenebb formában beszélgethettek az őket érdeklő kérdésekről.
Kesjár Kamilla vitaindító előadásában a KAP végrehajtását mutatta be Magyarországon. A támogatási trendekről szólva kiemelte, hogy a nemzeti források súlya az évről évre növekvő uniós források mellett mind kisebb: 2007 és 2010 között a saját részesedés 43 százalékról 20-ra, azaz kevesebb, mint a felére esett vissza. Az AGRYA társelnöke részletesen is bemutatta az EU mezőgazdasági forrásainak felhasználását: az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapot leképező Új Magyarország Vidékfejlesztési Programra 2010-ben 167 milliárd forintot, míg a másik forrásból, az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból közvetlenül finanszírozott egységes területalapú támogatásokra (SAPS) 247 milliárd forintot fordítottak. Ezek mellett a bel- és külpiaci, valamint az intervenciós és egyéb piaci támogatásokra 2010-ben összesen 50 milliárd forintot fizettek ki.
A mezőgazdaság innovációs lehetőségeiről szólt a második vitát felvezető előadás, amelyet a Szent István Egyetemről meghívott Bognár István tartott. Az előadó aláhúzta, mennyire fontos szerepe van a modern gépeknek a mezőgazdaságban, hiszen az éghajlatváltozás miatt szűkül a gazdálkodáshoz optimális időszak, a Föld népességének növekedése miatt megugrik az élelmiszer-kereslet, ráadásul a biotermesztésre is nagyobb az igény, ezek pedig mind-mind motiválják a technológiai fejlesztéseket. Az informatikai eszközök megjelenése a mezőgazdaságban, így a GPS-készülékek és az azokon alapuló irányítórendszerek megjelenése, a magok adagolását automatikusan kiszámító vetőgépek, különféle térképek, agrármenedzsment rendszerek miatt elmondható, hogy valódi technológiai forradalom zajlik napjainkban.
Fejes István a workshop harmadik körében a 2014-2020-as KAP-reform várható hatásait mutatta be a LEADER programra. Egyrészt számos elem változatlan marad: ilyenek bizonyos alapelvek, így a területiség, a hálózatos működés vagy az integráltság. Továbbra is lesznek úgynevezett „Helyi Akciócsoportok” (HACS-ok), amelyek biztosítják a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák céljainak megvalósulását és értékelik is azt, közzéteszik a pályázati lehetőségeket, befogadják és értékelik a támogatási kérelmeket. A KAP-reform tervezete ugyanakkor jelentősen kibővítené a LEADER programot, így például nem vidéki térségek is alkothatnának partnerséget, ráadásul már több strukturális alapból is finanszírozhatnák a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia megvalósulását.
Az utolsó beszélgetés témáját Kámán Árpád előadása adta, aki az AGRYA által kezdeményezett generációváltásról szóló kutatás mélyinterjús szakaszának tapasztalatait foglalta össze. A kutatás első szakaszát a gazdák kérdőíves véleményfelmérése jelentette, melynek eredményeit Dr. Weisz Miklós a konferencia napján ismertette. Az említett mélyinterjúk a fiatal gazdák véleményét, helyzetét és jövőbeni kilátásait tárta fel az AGRYA munkatársai, önkéntesei közreműködésével. Ennek eredményeit interaktív előadás formájában továbbította az előadó a jelen lévő fiatal gazdáknak. A generációváltás problémája mindannyiukat érinti, így általános egyetértés volt jellemző az arról szóló beszélgetés során elhangzott következtetések, javaslatok megvitatását illetően.
