A nyár legmelegebb hetében ért utol a bödönháti kaland. A Madarász Udvarház a Hortobágyi Nemzeti Park szélén fekszik. A vidék, a hortobágyi táj olyan a romantikus képet festett, mint amilyet látni szerette volna. Végtelen síkság, délibáb a nagy melegben, gulyák a horizonton, és nem utolsó sorban a megtörhetetlen éjjeli csend.
Szürkületben érkeztem meg Bödönhátra, a környék nyugalma egyből érezhető volt, a szívélyes fogadtatás után az első vacsora során körvonalazódott a birtokot irányító család elhivatottsága.
Az esti beszélgetések során világossá vált, hogy egy ilyen gazdaság fenntartása rengeteg munkával jár. Gergely és édesanyja Erzsi néni és megboldogult férje is mind agrármérnökök. Hivatástudatuk és szakértelmük mellett személyes missziójuknak érzik, hogy a békebeli módon zajló állattenyésztés mellett kiálljanak, a nagyüzemi termelőkkel szemben itt az állatok nagyon jó körülmények között és természetes környezetben élnek.
A lovak, a rackajuhok és a szürke szarvasmarha gulya a birtoktól mintegy másfél kilométerre található Juhkút nevű helyen töltik napjaikat. Az állatok egy hatalmas kültéri karámban járnak kelnek szabadon, kedvükre fürödhetnek a tóban az őket vigyázó Józsi bácsi felügyelete mellett.
Józsi bácsi a 70-es évek óta juhász, kint él a természetben az állatokkal, más életformát el sem képes képzelni. Ő Gergely legfontosabb alkalmazottja. Az értékes állatok felügyelete nagy szakértelmet és tapasztalatot igényel. A látszólag nyugodt és lassú folyású munka során folyamatosan éber figyelemmel kell kísérni a jószágokat. Nem kellő figyelem mellett egy lucernásba tévedő marha akár el is pusztulhat a friss lucerna okozta puffadástól, nagy anyagi kárt okozva ezzel.
Az első munkával töltött nap során feladatunk a bikák etetése volt, melyet inkább csak szemléltünk, hiszen a hatalmas traktorral való lavírozás nem kezdőknek való. Az állatok hangos bőgéssel várták a takarmányt, és amint lehetett is már tülekedve falatoztak.
Később mi is a traktor volánja mögé ülhettünk. A kész bálák behordása a szántóról hosszadalmas feladat. Egy szekérre 8 bála fért fel, és azok pontos elhelyezése bonyolult lego-hoz hasonlít. Személy szerint le is sikerült borítanom egyet, miközben a másikat igyekeztem óvatos feltaszigálni.
A taktor vezetés nagyon megtetszett, ezért nagy örömmel vettem, hogy valamelyik nap kipróbálhattam a gazdaság egyik legkomolyabb munkagépét, egy nagy értékű multifunkciós John Deere traktort. A géppel a Hortobágyi Nemzeti parktól bérelt ősgyepes kaszálón dolgozhattam, ahol a védett területen egész nap kaszáltam. A munka közben külön vidámságot okozott, hogy vezetés közben mindig odarepült hozzám egy magányos gólya – a munka szüneteiben hosszan sikerült szemezni vele, látszólag nem tartott tőlem. Itt a mező közepén úgy éreztem szinte eggyé olvadok a természettel.
Nagyon megfogott az a parttalan nyugalom amely körbeveszi az embert Bödönháton. A napi teendők végzése nem fogható semmilyen irodában végzett munkához.
Az állatokról való gondoskodás mindig is közel állt a szívemhez.
Az esték beköszöntével távol a városok fényeitől kitárul az égbolt egy sokak által nem ismert arca, a ragyogó és tisztán kivehető lehetetlenül pazar látványt nyújtó csillagos ég. A levegő tisztasága és a hatalmas éjszakai pusztaság kézzelfoghatóvá teszi az eget, az ég a síkságon egybeolvad a földdel a horizont messzeségében.
A Vidék Kalandra azért jelentkeztem, mivel rendkívüli módon érdekel az állattenyésztés, a természetközeli lét és az állatok közelsége. Bödönháton, a Madarász Udvarházban érdekes volt megtapasztalni, megfigyelni a mindennapjainkban fogyasztott élelmiszerek elkészítését.
A hétköznapi életben mindig odafigyelek az általam megvásárolt élelmiszerek eredetére. A lehetőségekhez méreten mindig igyekszem hazai, és lehetőleg kistermelőktől származó zöldségek, bio, vagy legalább alternatív termelőktől származó tej és húskészítmények vásárlására. A munkafolyamatokban történt részvétel még inkább elmélyítette bennem azt az érzést, hogy meg kell becsülni a boltok polcáról leemelt, ilyen forrásból származó élelmiszereket, és azt az áldozatos munkát ami mögöttük van.
A Bödönháton készülő termékek, nem tudják felvenni a harcot a nagyvállalatok dömpingáruival. A birtok ügyfelei mind a minőségre adó, autentikus árukat kereső emberek. A birtok termékeit a nagyközönség felé fesztiválokon és különböző eseményeken tudják bemutatni, megismertetve a „hurka és hurka közötti különbséget”.
A gazdaságban szerzett tapasztalataim úgy érzem kamatoztatni tudom a mindennapokban is.
A mangalica hurka elkészítésében segédkezve megismerhettem a rendkívül ízletes harapnivaló létrehozásának kunsztjait.
Ez a Vidék Kaland arra volt jó, hogy betekintést nyerjek a gazdálkodás kulisszái mögé és megismerjem és ezúton megismertethessem azt a gondos munkát amelynek eredményeképpen a boltok polcaira kerülnek azok az áruk, amelyek megvásárlásakor sokan bele sem gondolnak mily módon miképpen kerültek azok oda.
