Vidék Kaland Program - Több mint valóság show, maga a valóság

Nyomtatóbarát változatSend by email

 

Mindenkinek van valamiféle képe arról a világról, ami körülvesz bennünket. Ennek kialakításában nagy szerepet játszik az, hogy hol élünk, milyen élményeket, tapasztalatokat szerzünk meg az életünk során. Nincs ez másképpen akkor sem, ha a vidékről, a mezőgazdaságról gondolkodunk, beszélünk, kinek-kinek a saját élményei köszönnek vissza ebben is.

Egy agrár-vidékfejlesztési szervezet számára nem lehet közömbös, hogy mit gondol az átlag ember a mezőgazdaságról. Az AGRYA saját tapasztalatai azt mutatják, hogy a társadalom általánosságban egy nagyon furcsa, ellentmondásos képet őriz a magyar vidékről. Ez a kép egyrészről idilli: vidám, pirospozsgás emberek kaszálgatnak mezőn, jókat esznek, isznak és gondtalanul élik az életüket. A másik jellemző kép kevéssé kedvező a gazdákra nézve. E szerint a gazdák nagyon sok pénzt, támogatást kapnak, ebből haszontalan és drága dolgokat vásárolnak és mindenhová terepjáróval mennek. Akik gyakorló gazdák, azok tudják, hogy egyik megközelítés sem igaz, a gazdák élete legalább annyira bonyolult, nehéz és kockázatoktól terhelt, mint bármelyik gazdálkodóé. Pedig jó lenne, ha az átlag ember, de nevezzük inkább fogyasztónak és adófizetőnek, pontos képpel rendelkezne arról, hogy milyen is a mai magyar mezőgazdaság és az hogyan integrálódik az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának keretei közé.
Az előbbi felismerés miatt az AGRYA az elmúlt években tudatosan elkezdte átalakítani a kommunikációs tevékenységét. Ebbe a szakmai kommunikáció mellé beemelte a fogyasztóknak, az átlag embereknek szánt kommunikációt is.

Egy bizonyos életkor felett, idősebb korban már nem változik az ember, nem változik a gondolkodása. Így ha személetben, a gazdákhoz, a gazdálkodáshoz kapcsolódó viszonyban szeretnénk változást elérni, akkor az a fiatal generációnál kell kezdeni. Talán ott még van esély arra, hogy befogadjanak új információkat és új megközelítést. Ráadásul a fiatalok, fiatal felnőttek egy része kimondottan érdeklődik az élelmiszerek előállításának körülményei és a minőségük iránt. Ez a réteg már tudatosabban éli, tervezi az életét, figyel az életmódjára, táplálkozására és meg is tudja vásárolni a jobb minőségű élelmiszereket. Ez a réteg azonban jellemzően városlakó értelmiségi, akinek nincs közvetlen kapcsolata a mezőgazdasággal. Az arról szóló információkat főleg az Internetről nyeri, nagyban hatnak rá a globalizáció kritikus és zöld mozgalmak által közvetített információk. Ezen információk jelentős része azonban inkább az amerikai, ázsiai mezőgazdasági termelés gondjait próbálja adaptálni az eltérő úton haladó európai mezőgazdaságra. Emiatt aztán az európai valóság és a kritikai észrevételek csak részben fedik egymást, az európai mezőgazdasági termelés fenntartóságával jóval kisebb problémák vannak, mint például az USA mezőgazdaságával, vagy azzal természet rombolással, ami Dél-Amerikában történik.
Az információk átadásának az egyik leghatékonyabb módja, ha közvetlen élmény kapcsolódik hozzá, ha ki tud alakulni egy személyes viszony az adott témával. Az ember ráadásul eredendően kíváncsi, mindig szeret bekukucskálni a függöny mögé. A kíváncsiságra biztosan lehet építkezni, ha fel akarjuk a figyelmet hívni valamire.

A fentebb leírtakra alapozva született meg az AGRYA Vidék Kaland Programja, ami egy nem túl bonyolult kommunikációs projekt. Az alapötlet az volt, hogy fiatal gazdák fogadjanak A gazdaságukban városi fiatalokat, de nem vendégként, hanem dolgozóként. Így a munkával töltött egy hét alatt a résztvevők beleláthatnak a gazdaság napi működésébe és egy gazdálkodói család életébe. A fiatalok ugyanis együtt laktak a fiatal gazda családjával. A Program így egyszerre biztosította a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos információk átadását és a gazdálkodói életforma megtapasztalását. A cél az volt, hogy a résztvevők meglássák az embert, a nála meglevő tudást és felelősséget a termelőt az élelmiszerek mögött. A résztvevők pályázaton keresztül kerültek kiválasztásra. A résztvevők az élményeikről egy a Program önálló weboldalán blogként adtak tájékoztatást.

A Vidék Kaland Program egyértelműen sikeres volt. A résztvevők élményeiről nemcsak az Interneten keresztül lehetett tájékozódni, hanem a klasszikus nyomtatott és elektronikus sajtótermékekből is. Ez is azt mutatta, hogy a média nyitott a vidéki-mezőgazdasági hírekre, információkra. Ez azonban azt is feltételezi, hogy az információkat a média számára fogyasztható módon adjuk át. A Vidék Kaland Program ilyen volt, hiszen hasonlított egy valóság show-ra. A különbég az volt, hogy a Vidék Kaland Programot nem rendezte, tervezte senki, abban maga a valóság, a gazdák valódi élete jelent meg. Ezért is gondoljuk, hogy ez több volt mint egy valóság show…


Kalandra fel! – A Program lebonyolítása

A Vidék Kaland Program lebonyolítása összetett feladatot jelentett az AGRYA munkatársainak. A szervezés során különös figyelemmel voltunk arra, hogy motivált városi fiatalok kapjanak lehetőséget a részvételre, továbbá megfelelő, biztonságos és élményt jelentő körülmények fogadják őket a fiatal gazdáknál. A Program lebonyolítása tehát a következő ütemezésben zajlott.
I. ütem – A meghirdetés
A városi fiatalok számára pályázatot hirdettünk a részvételre. A pályázati felhívás tartalmazta a pontos feltételeket és egyértelművé tette, hogy fizikai munkát kell végezni a résztvevőnek, amiért fizetést nem kap. A pályázati felhívást a sajtó kapcsolatokon keresztül sikerült széles körben publikálni. Így a Program híre megjelent különböző napilapokban, a közszolgálati rádióban, különböző televízió műsorokban és az egyik zenei rádió reggeli műsorában. Ezek közül, a résztvevők visszajelzései alapján, a leghatékonyabb a közszolgálati rádióban megjelent tudósítás és a zenei rádiós megjelenés volt.
A Program népszerűsítésébe bevontuk az egyik zöld szervezetet is, amelynek információs hálózata szintén jó hatékonysággal működött.
A fogadó fiatal gazdákról rövid, 1 perces reklámfilmek készültek. A filmek elérhetők, letölthetők voltak a Program weboldaláról.
Elindult a Program saját weboldala a www.videk-kaland.hu és www.rural-adventures.eu címen.
II. ütem – A kiválasztás
Minden jelentkezőt személyesen meghallgattak az AGRYA és partnerének munkatársai. A háromnapos „casting” alatt a 70 jelentkezőt elsősorban a motivációiról, az aktuális elfoglaltságairól kérdezték az AGRYA munkatársai. Ezen túl szóba került, hogy hogyan hasznosítaná a jelentkező a megszerzett információt, hogyan terjesztené azt kortársai között. Ehhez kapcsolódóan a jelentkezők külön figyelemfelhívást kaptak arra vonatkozóan, hogy önállóan le kell írniuk az élményeiket egy internetes blogban és a sajtó rendelkezésére kell állniuk, ha az megkeresi őket a fiatal gazdánál töltött idő alatt.
A jelentkezők között volt több pszichológus, építészmérnök, jogász, geográfus, pedagógus, közgazdász, tolmács de még festőművész és esztéta is. A jelentkezők jellemzően felsőfokú végzettségű, szellemi munkát végző fiatalok voltak, akik kimondottan szimpátiával és érdeklődéssel közelítettek a mezőgazdasághoz.
Meglepő volt, hogy jelentkezők és a később kiválasztottak 2/3-ad része lány volt. Ebből azt szűrtük le, hogy lányok kalandvágyóbbak, nyitottabbak és szorgalmasabbak. Meglepetés volt, hogy több jelentkezőnek nem volt gépjármű vezetői jogosítványa és vegetariánus étrendet követett. Közülük is választottunk ki résztvevőt, de a későbbiekben nem volt egyszerű az étkezés biztosítása.
III. ütem – A kérdőív
A kiválasztott résztvevőknek egy nagyon részletes kérdőívet kellett kitölteniük, hogy jobban megismerjük azokat a körülményeket, amelyek esetlegesen problémát okozhatnak. Így az egészségi állapotra, betegségre, táplálkozásra, vallási hovatartozás miatti speciális élethelyzetre kérdeztünk rá. A cél az volt, hogy a minimalizálni tudjuk azokat a „meglepetéseket” amelyek a fogadó gazdát érhetik a fiatal otttartózkodása során.
IV. ütem - A tréning
A kiválasztott résztvevők többsége még soha nem látott közelről nagyobb méretű haszonállatot, pl. tehenet vagy soha nem ült traktorban, nem járt még családi gazdaságban. Fontosnak tartottuk, hogy még az előtt kapjanak valamiféle betekintést egy gazdaság működésébe, mielőtt „élesben” elindul a program. Derüljön ki például, ha valaki fél az állatoktól.
A tréning során a résztvevők kipróbálhatták a traktorozást, körbevezették őket egy állattartó gazdaságban.
Ezen túl meghallgattak egy munkavédelmi, tűzvédelmi és környezetvédelmi oktatást. Ez feltétele volt annak, hogy munkát végezzen bárki egy gazdaságban.
A tréningre meghívást kapott a sajtó is. Ennek köszönhetően három különböző tv csatorna adott hírt a program hivatalos indulásáról.
VI. ütem – A látogatások
2011. július 1 és augusztus 25 között került sor a látogatásokra a fiatal gazdáknál. Ezen időszak alatt minden héten volt valahol „kalandor”. Ez segített abban, hogy folyamatosan szervezhessük a média megjelenéseket, így a Program folyamatosan felbukkant valahol a médiában, nyomtatott vagy elektronikus formában. Meglepően nagy volt az érdeklődés a média részéről. Kiemelendő, hogy a nem agrár médiában is megjelent a program, többek között a női magazinokban. Ez komoly eredmény, tekintettel a témára.
VII. ütem – A weblap
A Program hivatalos weblapjára a résztvevők szorgalmasan töltötték fel az élménybeszámolóikat. Elindult a Program közösségi oldala is a Facebook-on.
VIII. ütem – Záró találkozó
2011. szeptemberében összegyűlt az összes fiatal résztvevő fiatal és a fogadó gazda. A találkozón képzési módszerek segítségével értékelték a Program eredményeit és javaslatokat tettek a további folytatására