Második napom Székelyföldön

Nyomtatóbarát változat

A második nap teljes egészében magán viselte az előzőnap "Welcome garden party-ján" megélt élmények hatását.
Korai ébredés, kávé és a tudat hogy a mai napot "szénakészítéssel" töltjük. A lekaszált szénát bebálázzuk és eltesszük télre.
Kaptam Leventétől -szállásadómtól- egy igéretet hogy az ebédet már itthon töltjük, így nem is vittünk magunkal elemózsiát. Ez a tudat tartotta bennem a lelket egész nap, persze mikor láttam, hogy a nap már lemenőben van és este 9-et mutatott az órám tudtam hogy ez is amolyan "Székely időszámításban" volt értendő.

A második nap tanulsága:
Itt az emberek segítenek egymásnak, önzetlenül dolgoznak együtt!
Mi összegerebjéztük a szénát, a szomszéd föld tulajdonosa bebálázta nekünk, majd együtt szállítottuk el mindannyiunk báláit és amikor leszakadt a nem éppen fiatal traktor generátora akkor sem állhatott meg a munka.
Bennem felmerült a remény hogy mára végeztünk de nem így történt. Folyamatosan cserélgettük a generátort a traktorok között, mindig azon volt amit éppen használtunk és amíg beszállítottuk a bálákat egy "jóakarónk" már hozott is egy másik cserealkatrészt.Mindeközben lélegzet elállító tájakon jártunk.

 

Este 9 órára végeztünk, indulhattunk haza. De mikorra hazaértünk már készen is volt Csabi -fogadógazdámnál a rögtönzött kert party. Itt vad cseresznye pálinka és "mics" - ez egyfajta csevapcsicsa - várt minket. Életemben először ettem ilyet. CSikó és bárány hús volt összekeverve benne.

Jóval éjjfél után estem be az ágyba ismét. Az elalvás előtti percekben azon gondolkoztam hogy fogom ezt bírni... másnap reggel tudtam meg hogy Levente a szállásadóm aki végig dolgozta velem a napot még miután hazahozott elugrott egy baráti borozgatásra és beszélgetésre.
Persze reggel már sokkal korábban talpon volt mint én! Hogy csinálja vajon....?