A mai nap nagyrészt arról szólt, hogy teljesen kipakoljuk az üvegházat, amit a tegnapi bejegyzésben már említettem. :) Ma már mindneképp kész kellett lennie, mert nemsokára eper érkezik bele, de előtte még ki kellett fertőtleníteni. Most egy pár napig nem megyünk a közelébe.
A kipakolását szerintem már bőven az ideérkezésem előtt elkezdték, de még így is mindenki túlórázott ma, hogy kész legyen. Sajnos elfelejtettem képet készíteni az üres üvegházról, pedig tök érdekes látvány volt.
Reggel tisztességes időben keltem és kezdtem a többiekkel 6-kor. Nagyon gyorsan megy itt az idő munka közben. Nem kell folyamatosan az órát nézegetni, csak eltelik.
A meleg szerencsére nem volt már annyira zavaró, mert ma sokkal kellemesebb volt a kinti időjárás is. Egy kicsit még az eső is elkezdett esni bár ez bent minket egyáltalán nem zavart.
A nap egy jelentős részében a futó muskátlikat pakoltam a tálcáram, ezekkel egy kicsit nehéz boldogulni, mert nagyon hosszúra megnőttek, a sok egymás mellett lévő növény összegabalyodott és nem nagyon lehetett szétszedni őket.
Később az állómuskátlikat pakoltuk és letisztítottuk róla a száraz leveleket, elhalt virágokat és a karóhoz kötöztük őket. Némelyik már nagyon magasra megnőtt. Ez egy jó munka volt, mert látványos volt a különbség a kezdő és a végállapot között. (Olyan, mint a porszívózás, mikor már nagyon piszkos a szőnyeg... látványos, és azt szeretem.)
A munka azért is nagyon jó, mert nincs feszültség. Ilyen rövid idő alatt persze nem tudtam alaposan felmérni a helyzetet, de úgy tűnt, hogy igazán nyugodt és nyugtató ez a közeg. Az itt dolgozók láthatóan jól kijönnek egymással és Gáborral, a kertészet vezetőjével is. Szerintem ez nagyon fontos és a munka tempójára és minőségére is nagyon jó hatással van.
Természetesen tökéletes más dolog egy ilyen kertészetben dolgozni, és azt vezetni. Főleg a felelősség kérdésében. Azt már most látom, hogy rengeteg munka és kockázat van egy ilyen vállalkozásban (főleg, ha fejlődni akar, nem stagnálni), de úgy tűnik, hogy megéri.
Visszatérve a nap eseményeihez, délután még olvastam egy órát az udvaron (mindig marad idő ilyesmire). Nagyon nyugodt itt minden, igazán kellemes hely.
