Deutsch Nóra blogja

Mi lesz ezzel a sok paprikával?

Csütörtök! Valószínű eljutott az égiekhez a sok ima, mert az éjjel (igaz szép kis vihar kíséretében) megérkezett végre a csapadék és vele az enyhülés is a több hetes kánikula és szárazság után.   

A mai napi munka-rutint (paprika-szedés, válogatás) többször megszakította, hogy az érkező látogatókkal (Délvilág munkatársa, Kurca TV, Agryás stáb) hol kamera nélkül, hol azzal együtt beszélgettünk az elmúlt 4 nap élményeiről, tapasztalatairól...

Agrárpercek és halvacsora

Szerda! Reggel Gila Gyuri (Kurca TV- Agrárpercek szerkesztője) jön értem és megyünk először Mindszentre Hevesi Istvánhoz, utána Szegvárra Gémes László gazdálkodóhoz, aki egyben Szegvár polgármestere is... Útközben nem érek rá még izgulni sem a közelgő szereplés miatt, csak úgy zúdul a sok érdekes mese, info, anekdota, legenda Gila Gyuri szájából. Évtizedek óta jelen van a környék mezőgazdasági, szociális életében, kamerájával rögzíti az eseményeket, beszélget, utánajár és persze szenvedélyesen igyekszik mindenről be is számolni a nézőknek műsorában. Egyszóval szenvedélyesen szereti ezt a "munkát", nem mellesleg az életet :) 

Bikram-jóga a sátorban, HAKI, szarvasi rízsföldek

Kedd! Ma is a Nap előtt kicsivel kelünk és a fóliáknál várjuk be. Mivel a paprika-szedési időszakba csöppentem- a feladat ugyanaz lesz: gurulnak az üres rekeszek a kocsikkal együtt és mindet teli kell szedni... kezdek ráérezni a technikájára, hogyan, milyen mozdulattal válik meg a szárától könnyebben. Mintha gyorsulna a tempóm kicsit. Az idő már kora reggel is kellemes, a reggeli után már a sátorban 30 fok fölött van, kicsivel később már 40-45 fok és borzasztó nagy páratartalom. Mindenkiről csöpög a víz... eszembe jut a Bikram-jóga, ahová itthon szoktam járni (és még fizetni is) hasonló élményért :) Elmesélem a lányoknak is, de nem nagyon értik a dolgot...

Fajtabemutató, paradicsomválogatás a dédinél, termálvíz gyorstalpaló...

Hétfő! Ébredés: 4:15, sötét, fél 5, még mindig sötét, jön értem Dani, irány a pár km-re lévő Árpád- Agrár Zrt telephelye, ahol a Bakó család fóliái várnak... Útközben villámmegálló: kávé nélkül nincsen reggel! Párat kanyarog velünk az út, és míg közeledünk a fóliasátrak felé, szép lassan hasad a hajnal... 5-kor már érkeznek a többiek is (az odaút megszervezve, általában másik két kocsival a közeli településekről)... Nézek, nagyokat szippantok és gyönyörködöm a hajnali fényekben... nagyon új nekem minden, álmosságnak nyoma nincs. Elhangzik az aznapi terv- melyik fóliából, melyik sorokat kell szedni. Én csatlakozom Timihez, aki már több, mint 25 éve paprikát palántáz, kötöz, kacsoz, szed, válogat- éppen aminek itt az ideje. Most a kísérleti sorokról válogatunk az aznapi fajtabemutatóra a szebbnél szebb, különböző színű Blockykból, Kápiából, Zalkodból és ki tudja még hány egyéb fajtából. Tudva, hogy nemsokára ezeket a gyönyörűségeket megyünk (Danival és az édesapjával, Lászlóval) bemutatni, helyettük is elönt a büszkeség és az öröm :). De addig még egy kis fehér paprika szedés hátra van... nem értem, hogy hogyan lehet, mikor én szedem rendesen, hogy az előttem haladó Timi (de bárki más is az állandó csapatból) ugyanannyi idő alatt a háromszorosát szedi :) Idővel ezt is megértem, de nem az első napon... Az első pihenő 7-kor van- reggeli idő, addigra már a nap is rendesen feljön, kezd melegedni... 
A délelőtti fajtabemutató Nagyhegyen volt a Bakó család télifóliás másik telephelyén, ahol,- mint kiderült- a Duna-R Kft által nemesített két új erős- hegyes paprikafajtával kísérleteztek idén, amik minden várakozáson felül, gyönyörű és hatalmas (25-27 cm hosszú paprikák), egészséges és bő termést hoztak...

Vizek: Kurca folyó, termálvíz, "mélyvíz"...

Vasárnap a Balaton felől vezetett az utam Vidék-kalandom helyszínére, Szentesre. Az úton sokfelé egészen sokkoló volt a látvány- az út mellett az árusok bódéiban vigyorgó cecei és környékbeli görög-, és sárgadinnyék mellett, a földeken kókadozó napraforgók, elsárgult, zörgő kukorica, fonnyadozó levelek, por... hihetetlen, hogy amíg a (fő)városban "csak" a több hetes kánikulától szenvedünk (bár én személy szerint 30 fok felett kezdem jól érezni magam :) ), és csak a hírekből halljuk, hogy a nagy aszály miatt veszélyben a mezőgazdaság, addig vidéken, a mezőgazdaságból élők számára élet-halál kérdése az időjárás..