Beke Károly blogja

Amikről a bejegyzéseim eddig nem szóltak - a Vidék Kaland 2.0 után

Kettő kaland alatt, három különböző fiatal gazdálkodó mindennapjainak megismerése után, nagyon sok tapasztalattal és élménnyel lettem gazdagabb. Sok-sok tanulsággal járt számomra mindegyik nap, és rengeteget tanultam. Sokat kaptam emberségből, szeretetből. Köszönet ezért az AGRYA-nak és a befogadó gazdáknak. Nem lenne azonban őszinte minden sorom, ha néhány olyan dologról nem írnék, amelyek az eddigi bejegyzésekből kimaradtak. Mindnek megvan a maga tanulsága.

Fényképek - Vidék Kaland 2.0

A 2013-ban készített fényképeim, a második vidéki kalandom során. Figyelem: a közel 500 fénykép között a sorozatképek miatt sok az ismétlés. :)

A képek itt: http://www.flickr.com//photos/bekekaroly/sets/72157634748170996/show/with/9340540843/

 

 

Búcsúzás - Vidék Kaland 2.0, ötödik nap

A tervem sikerült, és hajnali öt órakor meglepően frissen ébredtem. Nem tudom, hogy az utolsó nap gondolata vagy valami más miatt, de nagyon gyorsan keltem ki az ágyból. Fél hatkor már úton is voltam Tiszacsege felé, hiszen egy-két dolog miatt készpénzre volt szükségem, és a legközelebbi bank automatát csak ezen a 10 kilométerre levő településen találtam.

Samuel L. Jackson a hős megmentő - Vidék Kaland 2.0, negyedik nap

Csodás reggelre ébredtem, igaz másfél órával később, mint kellett volna. Azaz, harmadszor is elaludtam. Annak ellenére, hogy három a magyar igazság, erre a hármasra most nem vagyok büszke. Viszont az már kora reggel is látszott, hogy rendkívüli forróság vár ránk a nap folyamán. Így is lett, egész nap kánikulában dolgoztunk.

A meglepetések napja - Vidék Kaland 2.0, harmadik nap

Másodszor aludtam el a héten, viszont ismét megelőztem a juhászainkat, és elsőként kezdtem neki az immáron megszokott teendőinknek. Nagy meglepetésemre azonban 7 órakor meglátogatott újdonsült nemzeti parkos ismerőseim egyike, aki - mivel ezen a napon tudta, hogy elhagyom a juhászatot - kis házi pálinkával és saját borával ajándékozott meg. Sőt, egy meghívást is kaptam a Parktól a darvak vonulásának idejére, október elejére. Azt hiszem, szebben nem is kezdődhetett volna a napom.

Tisztelet mindenek felett - Vidék Kaland 2.0, második nap

Kicsit elaludtam, de nagyon büszkén vettem észre, hogy én ébredtem elsőnek. Mire mindenki más felkelt, én már több képet is készítettem a szénakazal tetejéről. "Bendegúz" sűrű elnézéskérésekkel fogadott, amit nem a maga nevében tett. Azért kért bocsánatot, ha bármi olyat mondott volna nekem előző este mestere, ami engem sértett. Azt mondta: "ne haragudj az öregre, mert mán az ital beszélt belűle". Nemcsak, hogy nem haragudtam, de nagyon meg is hatott az a tisztelet és szeretet, amit érez tanítója iránt.

Amikor kiderül, hogy milyen hosszú is tud lenni egy nap - Vidék Kaland 2.0, első nap

Hajnali 4 órakor még frissen ébredtem, azt hiszem égett bennem a vágy, hogy bizonyítsam: én is bírom ezt a munkát. Nagyot nem tévedtem.

Ugyan sosem vonzott a Hortobágy, de meg kell, hogy állapítsam: csodaszép hely. A napfelkelte leírhatatlan, a csend és a nyugalom, ami körülveszi, pedig pótolhatatlan. Akármilyen korán is van, élmény egy ilyen helyen ébredni.

A miértekről - Vidék Kaland 2.0, nulladik nap

A következő napok bejegyzései a 2013. július 14-19. között megtörtént eseményeket dolgozzák fel, úgy ahogyan megéltem mindet, nap - nap után a második Vidék Kalandomon. A feljegyzések az egyes napjaim végén készültek, viszont internet hiányában csak egy héttel később kerül sor közzétételükre.

Már az idei programom indulása előtti napokban sokat gondolkoztam azon, mégis miért vágok bele újra egy olyan hétbe, ami a legtöbbeket elriaszt. A válasz előtt azonban hatalmas köszönettel tartozom az AGRYA - Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége vezetőinek, hogy lehetővé tették számomra, hogy idén (miután tavaly egy nagyszerű családot megismertem már Hódmezővásárhelyen) újabb helyszíneken, újabb kalandokba keveredjek. Jövőre nem foglalom már más elől a helyet, ígérem!

Egy különleges vidéki kalandról

Idén augusztus ötödike és tizedike között volt szerencsém részt venni a Fiatal Gazdák Szövetségének "Vidék Kaland" programjában. Ezen program keretében egy hetet Gilicze Zsolt hódmezővásárhelyi tanyáján tölthettem. Tekintettel arra, hogy a tanyán nem volt internet, ez az utólagosan készült bejegyzés az ott töltött napokat igyekszik felidézni. Rendkívül nehéz feladat ez.